Blogolj!

Viszlát, Kapitány!

Dorogi László

Annyi mindent mondanék, de semmit sem tudok. Bárcsak lenne hozzá erőm. A súlyos szavak itt kopognak az asztalomon, tovább gurulnak a padlóra, itt puffannak a lelkemben, egyre hangosabban és hangosabban visszhangoznak a fülemben: elmentél.

Fotó: olimpia.hu

A búcsúra nem lehet felkészülni, a búcsút senki sem várja, búcsúzni torokszorító és búcsúzni borzasztóan fáj.

Sejtettem, hogy baj van. Ahogy az UVSE-t építgetted, dédelgetted, ahogy a pólós palántákból jövőbeli reménységeket faragtál, ahogy fantasztikus játékos pályafutásodból, végtelennek tetsző tapasztalataidból a magyar vízilabda csodálatos jövőjének alapjait kezdted el gondosan megalapozni, tudtam, hogy nem engednéd el, csak úgy. Nem vagy olyan. Egész életedben kőkeményen dolgoztál, ezért lettél a világ egyik legjobbja, háromszoros olimpiai bajnok. Tudtam, hogy most egy a vízilabdán túlmutató harcba kell belevetned magad. Megtetted. Küzdöttél. Ahogy mindig.

Most éles a csend, nagyon éles, szinte már vág. Pedig a magyar vízilabda-válogatott meccsein mindig pokoli a hangzavar, ahogyan a tévé előtt is állandóan csörgött-csattogott minden körülöttem, amikor a medencébe ugrottatok. Az Aranycsapat. Mert nekem Ti voltatok azok, Ti voltatok a Puskás Ferencek, a Grosics Gyulák, a Buzánszky Jenők. A sidney-i olimpiai fináléról nincsenek tiszta emlékeim, az athéni döntő idején is csak tizenegy voltam még. De akkor már tudtam, a Kemény-legényeknek nincsen párja széles e világon, s a csillagok nagyon is a kedvünkben jártak, amikor Titeket egy csapatba terelgettek.

Kapitány voltál a medencében, később Kapitány voltál a parton is. Erre születtél. Kemény Dénes marsallbotját átvenni piszok nehéz feladat lehetett, de megoldottad. Tudta ő is, tudta mindenki, hogy meg fogod oldani. És aztán világbajnoki címre vezetted a fiúkat, akik közül Te is egy voltál. Voltál... Nem hiszem el, hogy múlt időben kell beszélnem Rólad.

Neved eggyé vált a magyar vízilabdával, hátborzongató, hogy fiatal korod ellenére mekkora legendája lettél a sportágnak. Mindent elértél, mindent megnyertél amit lehetett. Az emlékek tengeréből nem tudnék kiemelni egyet, mert minden egyes bajnoki mérkőzés, minden egyes Európa-bajnokság, minden egyes világbajnokság, minden egyes olimpia egyszeri és megismételhetetlen, különleges momentum volt a sportág történetében, ahol ott voltál. Nem lesz több ilyen.

Hiányozni fogsz, Tibor, piszkosul hiányozni. Viszlát, Kapitány, ó Kapitányom!

Címkék: vízilabda
https://sport.blogstar.hu/./pages/sport/contents/blog/96472/pics/lead_800x600.jpg
vízilabda
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?