Blogolj!

Isten éltessen sokáig, Thékes István!

Dorogi László

Jól emlékszem, első ízben egy Szedeák-meccsen találkoztam Pista bá`-val, az újszegedi sportcsarnok sajtópáholyában. Rám köszönt, mintha ezer éve ismerne, kezet fogott velem, bemutatkozott, majd megkérdezte, leülhet-e mellém.

Fotó: u-szeged.hu

"Hiába udvaroltam kitartóan a labdarúgás nevű hölgynek, amikor elérkezett a beteljesülés ideje és végre ott állt előttem meztelenül, filmszakadás következett"

- nyilatkozta 2017-ben a Népsortnak Thékes István. Való igaz, a szegedi sportélet emblematikus figurája labdarúgóként nem futott be kiemelkedő pályát - az ifiválogatottságig azért így is eljutott -, a csongrádi megyeszékhelyen viszont a mai napig nem rendeznek olyan sporteseményt, ahol ne lehetne vele találkozni.

Amikor 2016 őszén Pintér M. Lajos kollégám elindította újságírói pályafutásomat Szegeden, időm jelentős részét töltöttem a SZVSE-pálya lelátóján, az Újszegedi Sportcsarnokban és a SZUE uszoda medencéjének partján. Összefoglalókat gyártva, edzői nyilatkozatokat gyűjtögetve, rögtönzött statisztikákat vezetve, ahogy egy tisztességes sportújságírótól az el is várható.

Jól emlékszem, első ízben egy Szedeák-meccsen találkoztam Pista bá`-val, az újszegedi sportcsarnok sajtópáholyában. Rám köszönt, mintha ezer éve ismerne, kezet fogott velem, bemutatkozott, majd megkérdezte, leülhet-e mellém. Aztán elővette elmaradhatatlan jegyzetfüzetét, ceruzáját és nekifogott a munkának. Néha-néha átpillantott a laptopomra, megkérdezte tőlem, hogy azt a triplát pontosan melyik játékos hajította, vagy hogy amazt a faultot kire fújták éppen rá. A meccs végén aztán összegzett, begyűjtötte az edzői értékeléseket és még meg is osztotta velem a friss információkat.

Nekem persze fogalmam sem volt, hogy éppen egy olyan kollégával hozott össze a sors, aki a szegedi sportélet minden egyes rezdülését ismeri. Kívülről-belülről. Arról meg aztán végképp nem tudtam semmit, hogy egy olyan ember társaságában töltöttem el értékes perceket - ráadásul azonnal a pályám elején -, akinek a nagybátyja történetesen a költő Juhász Gyula. Ő persze sosem verte nagy dobra családi kötelékeit, pedig a keresztapja, Király-König Péter zeneszerző is meghatározó alakja volt a magyar kulturális életnek - ma a nevét viseli a szegedi alapfokú művészeti iskola.

Thékes Istvánt megpróbálták zenei pályára állítani - zongoristát faragtak volna belőle a szülei -, de ez állítása szerint már akkor is lehetetlen küldetésnek bizonyult.

"Nem volt sok esélyük! Keresztapám, Király-König Péter zeneszerző hatására odaültettek a zongora elé, de én a billentyűk helyett csak a szemközti Csala-udvaron futballozó szakmunkás diákokat figyeltem"

- mesélte a Népsportnak adott 2017-es interjújában.

Bár gyerekként sok időt töltött az uszodában is, végül mégis focista lett: a Szegedi Honvédban kezdte el pályafutását, 15 évesen már a három évvel idősebbek között lépett pályára, 1963-ban hívták be a magyar ifjúsági válogatottba. Szegeden a Honvéd után a KAC-ban, a SZEAC-ban és a SZVSE-ben is játszott, majd Szolnokra igazolt. A Diósgyőrnél az Aranycsapat legendás szövetségi kapitányának, Sebes Gusztávnak a kezei alatt is tanulhatta a labdarúgás csínját-bínját, de megfordult a Dorogi AC-nál is, azonban egy súlyos sérülés kettétörte sportolói pályafutását.

Nem tétlenkedett sokáig, 1971-ben jogászként doktorált, majd a Csongrád Megyei Hírlapnál elkezdődött a mai napig tartó újságírói pályafutása. 1973-ban élőben látta az Ajax-Juventus BEK-döntőt Belgrádban, majd két évvel később két hónapig élt Kanadában, ahol látta játszani a legendás jégkorongozó Gordie Howe-t és Bobby Hullt egyaránt - hasonlókról sokan csak álmodozhatnak. 1984 óta a Nemzeti Sport munkatársa, 2014-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetségének legrangosabb elismerését, az életműdíjat. Bár csupán 31 évesen fogott először teniszütőt a kezébe, azóta az újságírók között többszörös korosztályos világ- és Európa-bajnoknak mondhatja magát és a mai napig aktívan teniszezik.

Bár azóta már ritkábban fordulok meg Szegeden, a szakma és a sport iránti elhivatottsága mindig komoly példa lesz számomra. Nem mellesleg, éppen ma ünnepli 75. születésnapját. Thékes István, Isten éltessen sokáig! Csak így tegeződve, ahogy minden sportbaráttal társalogsz.

Címkék: Labdarúgás, Szeged
https://sport.blogstar.hu/./pages/sport/contents/blog/88764/pics/lead_800x600.jpg
Labdarúgás,Szeged
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?