Az iráni hős, aki kivédte Ronaldo tizenegyesét

Dorogi László

Aki azt állítja, hogy a világbajnokság előtt hallotta bárhol is Alireza Beiranvand nevét, az vagy hazudik, vagy extrém kedvelője az iráni labdarúgásnak.

Fotó: Getty Images

A labdarúgás hosszú évtizedek óta látja el fogyasztóit lelki elixírként nem mindennapi tündérmesékkel, mert ha van sportág, ami tényleg több mint szimpla sport, az a foci. Négyévente aztán egy hónapig csak ezt a labdás csodát ünnepeljük, s ilyenkor gyakran lépnek elő az árnyékból olyan figurák, akik egyébként az európai élfutball körforgására szocializálódott elménkben még csak epizódszereplőként sincsenek jelen.

A szegény országokban gyakran csak és kizárólag a sport jelent szabadulási, kiugrási lehetőséget a nyomorból, nem véletlen, hogy például a legtöbb brazil válogatott focistának nehéz körülményekkel kellett szembesülnie és megküzdenie gyerekkorában, s a labdarúgás jelentette a feloldozást, a vallás utáni legnagyobb vallást.

Aki azt állítja, hogy a világbajnokság előtt hallotta bárhol is Alireza Beiranvand nevét, az vagy hazudik, vagy extrém kedvelője az iráni labdarúgásnak. Az iráni válogatott kapusa viszont tett arról, hogy ne csak a világ, de maga a nagy Cristiano Ronaldo is eszébe vésse: Alireza Beiranvand egy kiváló hálóőr, elvégre nem fogdossa csak úgy meg mindenki a négyszeres Aranylabdás tizenegyeseit. Beiranvand pokolian hosszú utat tett meg addig, hogy a 2018-as világbajnokságon a két kapufa között álljon iráni nemzeti szerelésben és CR gólba tartó büntetőjét hatástalanítsa. Abban a védésben benne volt az élet igazsága, és a tény, hogy a kitartás igenis kifizetődő, csak higgyünk erősen végig önmagunkban és elhatározásunkban.

A kis Ali egy nomád pásztorcsaládban született Szarabiaszban, s gyerekkora nagy része azzal telt, hogy szüleinek segített birkanyájuknak újra és újra megfelelő legelőt találni. Tizenkét éves volt, amikor a család végleg letelepedett szülővárosában, ahol Alireza csatlakozott a helyi futballegyesülethez. Édesapja viszont hevesen tiltakozott az ellen, hogy fia focista karrierről álmodozzon, sokkal inkább szerette volna, ha rendes polgári foglalkozást választ, ezért gyakran drasztikus eszközökkel próbálta letéríteni fiát az általa tévesnek gondolt útról. Az is megtörtént, hogy kettétépte kapuskesztyűjét és ruháit, hogy ne tudjon focizni.

Fotó: Getty Images

Ali viszont futballozni szeretett volna és mint minden kis srácot, őt is a gólszerzés vonzotta leginkább. Egy edzésen aztán megsérült a kapusuk és őt állították a ketrec elé. Egy nagy védés kellett ahhoz, hogy ott is ragadjon. Hogy valóra váltsa álmát, a fővárosba, Teheránba szökött, ahol találkozott Hosszein Feiz futballedzővel, aki azonban csak úgy vette volna be csapatába Alirezát, ha fizet érte, neki viszont még szállása sem volt, ahol meghúzhatta volna magát, estéit általában az utcákon töltötte. Előfordult olyan, hogy a focipálya mellett érte az álom, s mire reggel felkelt pénzt dobáltak neki a járókelők, mert azt hitték, hogy koldus.

Feiz végül meggondolta magát és fizetség nélkül is megengedte Alirezának, hogy a teheráni csapattal tréningezzen, csapattársa apjától pedig munkát kapott egy ruhagyárban, de autómosóként, utcaseprőként és pizzázóban is dolgozott, s mindig a munkahelyén aludt, amíg meg nem tiltották neki. A pizzázóból például azért rúgták ki, mert edzőjét kellett kiszolgálnia, az viszont nem tudta, hogy a foci mellett más munkája is van. A kettős élet nagyon megviselte Beiranvandot, az edzéseken és mérkőzéseken nem volt túlságosan fitt a másodállások mellett, ráadásul csapata is kirúgta, mert egy másik csapat edzésén megsérült, és úgy tűnt, véget is ér labdarúgó pályafutása.

A mentőövet végül a teheráni Naft U23-as csapatának vezetőedzője dobta, aki lehetőséget adott Alirezának az újbóli bizonyításra, ezzel pedig olyan kiválóan élt a fiatal kapus, hogy bekerült az iráni U23-as válogatottba. 2015-ben lett a felnőtt válogatott első számú hálóőre, 12 mérkőzést hozott le a világbajnoki selejtező sorozatban kapott gól nélkül. És aztán a vb-n kivédte Ronaldo tizenegyesét. Mesebeli történet, amely ismét megmutatja, hogy az igazi hősök köztünk élnek.

Alireza vágya egyébként nem kisebb, mint egy európai klubba igazolni, azt is elmondta, hogy neki meglehetősen szimpatikus lenne a Paris Saint-Germain, de beérné a Real Madriddal is. S hát ki tudja? Amilyen nehézségeken eddig átküzdötte magát, azokhoz képest ez már igazán nem teljesíthetetlen feladat.

https://sport.blogstar.hu/./pages/sport/contents/blog/54827/pics/lead_800x600.jpg
Labdarúgás,labdarúgó-vb,világbajnokság
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?